egyszer volt

hihetetlen, hogy eltelt majd' tíz év, s a változást legfeljebb abból veszem észre, ahogy odabújik. az érintés, amitől régen írtózott, mostanra mintha átcsapott volna, mint azon a régi fekete-fehér fényképen a szőranyán csimpaszkodó majomkölyök szemében félelemmel valami biztos pontot keresve. nyilván a benyakalt jägerek is tették a dolgukat, s az egykori egyetemi évek és közös nyaralások nosztalgiája is csiklandoz, de mára már elszelídültek az akkori hullámok s inkább csak a tompa rezignáltság maradt. persze, hívjuk majd egymást.