nem találom az igazán pontos kifejezést arra, amit akkor éreztem/gondoltam, amikor konstatáltam, hogy valami kedvesarcú kispajtás megáévá tette a kisautó szelepsapkáit. semmi különös, a praktikerben lehet kapni kb. 800 egységért, amolyan töltényhüvely-forma kis design cucc. most úgy őszintén: odamenni egy vadidegen autóhoz sötét éjszaka (vagy épp' fényes nappal), és akkurátusan lecsavarni ezeket a kis baszokat? szánalmas. ez legyen a legnagyobb bajom, persze.

a gap year tkp egy idő után kezd unalmassá válni, hát elküldözgetek néhány cv-t, csak úgy a kiváncsiság végett. mert egyébként jó dolog délelőtti sajtóvetítésre járni (mennyország most, egyszercsak majd megírjuk odaát), kissé pszichedelikus zöldszínben pompázó mentaszörpöt szopogatni a mai manóban, alkalmi-időtöltésileg győrbe és/vagy székesfehérvárra autózni, olvasgatni (az ulpiusos vevőkártyához csak 10k-t kellett otthagyni. simaügy.), tekeregni, ilyesmik. ja, és rákattan(hat)ni a mcleod's daughters-re. bezony.