némiképpen el/szét/összecsúszva, de még a múlt hétvége programja volt egy kis kultúr(?)trip, már amennyiben ecker-dürer-nyomatok (mitmondjak? nekem nem tetszettek, ha már fanyomat, akkor az edo-kori ukiyo-e (vagy valami hasonló, talán jövőhéten, hétközben, mert megtehetem)) és lachaise a nő c. kiállítása (torz, brutális darabok - akárcsak az e pillanatban agyamba döngölő j. zorn noise-dolgozata - mégis (tán a fények-árnyak összezendülése a csendben csusszanó léptekkel közelítő látogatók neszezésével - d.-vel járunk körbe, nem kell okosakat mondani, egyébként is csak ámuldozásomnak bírok ahelyütt teret s hangot adni) valami robosztus erotika sugárzik még a per.def. torzókból is, bukom az ilyenre c'est la vie)-állatkert (utoljára tizensokéve, kiábrándít, bár egy fokkal még mindig jobb, mint néhány éve egy aligai hétvégéről a veszprémi zoo-ba átruccanva, ahol egy nagymacska (tán tigris volt?) két lépés ide-két lépés oda nagyságú ketrecben masírozott - és akkor még a pí életét sem olvastam)-majd a jaffában (na, vajon tényleg bezár még az idén a castro és a pesti est café? persze kinemszarja le) thalassa-bemutató, helyenként elképesztő phd-nyökögéssel-ámde o. (egykori egykorvolt-féle) úgy tűnik, megtalálta a helyét, és ennek őszintén örülni tudok-majd még i. születésnapi bulija, amolyan közepesen szar, halálra sértődik, ha nem jelenek meg, és végülis nem sült el rosszul, csak a másnap délelőtti spinning készített ki. persze nem kis perverzió egy alapvetően önerőből a szabad levegőn (holmáshol...) helyváltoztatásra teremtett vas rögzített rokonán egy büdös és levegőtlen helységben izzadva parancsszóra (és -ezesetben- középszar zenére) tekerni, ha csak a társaság miatt nem. persze abszolút respect az első sorban előttünk izmozó gyakorlott játékosoknak, de ez nem az én világom, leszögezném. másnap egy találkozás egy emberrel (tényleg őrült, g. szó se róla), és akkor most megint egy klub, amibe úgy néz ki felvennének (igazi zártkörű, elit, ahogy az kell), és én meg már megint és újra azt érzem.

miközben observer-kreditjeimet pusztítgatom békésen, hívást fogadok és programot kapok a következő néhány napra (utóbb, mint kiderült: szerda-péntek) pár nap kórház, a helyzet - mondjuk - változatlan(ul tré), de ehhez már nem nagyon lehet alkalmazkodni. csinálom, amíg megy, s ahogy, aztán dinnye-banán. (bennfentes feketehumor, hehe). három egységgel nehezebben hazatérve mintegy asszociatíve bezöldülök és frissen töltögetett moby-t vizualizáltatok az itunes-sal. nem rossz trip. határozottan nem rossz.