mégsem főztem meg kisautó motorját csütörtökön - bár utólag szemlélve nem sok híja volt. a hiányolt folyadékok utántöltését követően nekivágtunk a téli tájnak, spontán a 10-esen. régen jártam arra, így váratlanul ért a solymári auchan és környéke a megszokott vadregényes hűlt helyén. persze, az urbánus-lét fene vívmányai, de már megint kitéptek egy jó adag emléket belőlem. és ezen a narancs füldugók sem sokat változtattak. elöntenek a tárgyak. ideje a portfólió-tisztításnak.