hétvégi töredékek

1. mégis lett csokimikulás, ami jó (nagy és finom és tej, ergo hakapeszi), de az elszakadás élmény már így is megvolt. (ha jön az idő, otthon akarok lenni. ahol élmények vannak és emlékek (jó és rossz egyaránt, de az enyémek, s nem a steril kórházszagú félhomály)
2. beszélgetve kedves ismerősökkel (tegnap v.-vel a balettcipőben), ma i. komával az eklektikában és az elmúlt héten még néhányszor mintha megint nekem kéne erősnek lenni. sebaj, megszokott szerep, rutinból megy, különösebb erőlködést sem igényel, s úgy látszik beveszik. (könnyebb elhinni, mint... megértem)
3. néhány gyerekkori fejezetet begyűjtöttem a telekről (egyszer egy sárga cabrióban lobognának szőke fürtjei), itt figyelnek a mogyoró könyvek (kivéve a mogyoró és a fiút, ez valahol elkavarodott sajnos), a robogunk az észtrabanton s néhány rongyossá olvasott mesekönyv (utóbbiak leginkább i.-nek soxeretettel).
4. hazafelé sétálva nézegetem a plakátokat és azon gondolkozom, vajon melyiket láthatom(nám) még? [persze úgyse mennék el]
5. végül kavargó részeg álom [olcsó megoldás], arcok rohannak felém s elhagynak [elhagyta], szakadozott néma film pereg, kockák a múltból, deja vu (én magam talán) villanások, egy-egy percre feltisztul s élesedik a fókusz, táncol egy kilométerkő (mindig van nulladik az utolsó előtt) s egy egyirányú utat jelző tábla suhan hangtalan.

6. visszaszámlálás. még négy nap a boldog tudatlanság. [önbecsapás]