(na ez is megvolt) egy egység vér kb. egy óra alatt csöpög le (valahol 2640 körül eltévesztettem a cseppszámlálást). amennyiben jó vénát és jól sikerül megszúrni. így tehát az első egység ma 3 óra alatt volt bent, a másodikkal már hoztuk a szintidőt. változott a rendszer, ott kell lennie egy orvosnak is, amikor bekötik a löttyöt, vártunk hát türelmesen. aztán befutott egy helyes fiatal dokinéni, aki úgy nézett ki, mint genevieve bujold (megnyugtató volt. ha hirtelen kómába esnék, biztosan kiderítené, hogy mi történt) - s megkérdezte:
- munkából jön?
- igen.
- nem lesz ez sok?
- ez van.
(mit lehet erre válaszolni? de, igen, kibaszott sok, de egy kis betegségtől az élet nem áll meg, dolgozni kell, dolgozni szép, és különben is. a munka nemesít.)

a taxis profi, öreg róka, nem fecseg, de látszik rajta, hogy a várost, mint a tenyerét, a pirosak is az ő akarata szerint váltanak, suhanunk végig a kihalt körúton, el m.-éknél, aztán k. lakása előtt, ha most itt lekanyarodnánk át a síneken balra, akkor felcsöngethetnék a.-hoz (örülne nyilván), a rádión hallom, ahogy talán éppen g. autórendelését osztják (mit csináltál te fél háromkor az operánál?) [névazonosság] - az autó gyönyörű tiszta, s nem kell beszélni, bambulok kifelé az ablakon és lopva mosolyt varázsolok a párás ablak sarkába.

(reggelit vásárolni persze megint nem volt időm)