vannak könyvek, amiket bűn megfilmesíteni. az exodus castingja minősíthetetlen, hiába (volt) jópasi paul newman, ari ben-kánaánként hát... hmm ("... a föllobbanó láng egy pillanatra megvilágította az Ari nevű férfi arcát. nagydarab, tagbaszakadt ember volt (...) jóképű volt, de valami rezzenéstelen keménység ült a szemében. teljes neve ari ben kánaán volt, foglalkozására nézve pedig a moszad alija bet nevű illegális szervezet elit ügynöke.") a nyálas vonulat (ari&kitty, ill. dov&karen - bár utóbbiak tán kevésbé) persze túltupírozva, a kitty vs jordana viszony eljópofizva, karen halála rossz helyen és hiteltelenül, inkább nem is sorolom. kiváló példa arra, hogyan basszunk el egy alapművet. persze, ahogy barak bejelenti az ensz-szavazás eredményét (leírva értelemszerűen ez is ezerszer izgalmasabb és hitelesebb(nek tűnő)) és a tömegből felmorajlik a hatikva, a fejem búbjától a lábujjaim végéig belémbizserget valami. büszkeség? balítélet? az időzítés tökéletes. ma, 2004-ben, egy országban, ahol izraeli zászlót égetnek. vajon mikor mondjuk ki végre, hogy a király meztelen, magyarországon pedig antiszemitizmus van és rasszizmus van? mikor nem szabad tovább a hallgatás spiráljára felülve utazni némán és csak nyelni könnyekkel elegy tehetetlen dühöt? mikor kell összepakolni és felülni az első repülőgépre? hátra se nézve itthagyni ezt a hazug és álszent morálmentesített övezetet? mert vannak idők, mikor menni kell.

[nincs valakinek egy rádióműsor-szinopszis form-ja? ha egyáltalán van ilyen]