sword

1. "a középkor egyik legfontosabb irodalmi zsánerképe, az Artus-mondakör is ismeri a hősök kettős útjának kompozíciós elvét. két nagy úton kell megállni helyüket, amelyek számos ponton hasonlítanak. az első út azonban semmi esetre sem végső. a hős ezen szerencsés esetben úgy tűnik megtalálja személyes és társadalmi identitását. egy közvetlenül erre következő mély krízis azonban feltárja eddig rejtett instabilitását. csak a még nehezebb, második utazás teszi lehetővé, hogy a lovaghős szilárdan magára leljen, s ezen a személyes siker mindig a közösség sikere is, és így éretik el az individualizmus és a társadalom közötti harmónia."

2. a tegnapi napra a kard szimbólumát kaptam. [azt a 2 percet nem kívánom senkinek]

3. egy út már volt. jön a második.(?) és akkor szilárd leszek és magamralelt? ajvé.

4. ha szike végül nem is (kölcsönösen hajlottunk a kompromisszumra (struccok az éjszakában)), de éjszaka a király visszatért. [nem egy kóservágás]

akkor most mi jön? meg vannak számlálva a napjaim, tépem a centiket, rúgom az utolsókat (tárgy, ember egykutya) a hosszú-hosszú szabadság előtt. az utána jövő fejezetek még csírájukban sincsenek. talán egy másik ösvény a multimenzionalitásban [szóismétlés egyes - mondta anno kati néni - akibe persze szerelmes voltam, én a kék v-nyakú pulcsimban ahogy olvasom a mackós képeslapot, amit gyöngybetűivel írt nekem '84 nyarán. néha még keresem az arcát de csak idegen fonnyadt kezeket találok s fátyolos szempárok mélyén sem lelem az ő csillogó pajkos tekintetét]. mindig a sárga úton és járt utat a járatlanért el ne hagyj. mások szerint pedig mindig a nehezebb döntés az, amit választani kell, hisz' nemesb-e a lélek... [nem.igen.] születésélmények. az egyik kapun be, a másikon ki. közte éltünk. közte. éltünk?