being there. truly there. fully there. aka la présence juste.

tegnapelőtt volt ez a film, amolyan bájos vasárnap esti tévé-limonádé, kicsit szirupos, na de "hogyan védekezzünk?" "klimax-szal". (kellemes kikapcsolódás) utána irány a liszt ferenc tér, s mivel a menza tele (sok lett volna két este egymás után, ámbár az a hideg barackleves hétnyelven beszél) tavasznyitást játszottunk a vian előtt - én és egy riviera kehely. a hétvége meg olyanokkal telt, hogy lényegében: húbazmeg. plenáris tapasztalat, amalgám-tünet, karakterózis, re-birth&co. ellenben strasbourg ezek után némiképpen kétséges. [megérte] szimbólumaim egyszerűek (?): (harmadik)szem, farkas, lány s öregedése. marie-christine szerint akárcsak piroska és a farkas. richard bólogat és mosolyog (mint általában) én még gondolkozom, így az öndiagnózis késik. a plus.

(s hogy csütörtökön éjszaka milyen jól kitaláltuk t.-vel és a.-val, hogy hétfőn irány róma, pisa éa persze maranello! aztán pénteken szembesültem vele, hogy sztornó, hiszen nem mehetek szabira, mert élelmes kolleganőim már beírták maguknak és hát valakinek ügyelnie is kell. persze új munkahelyen se értékelnék igazán, ha rögtön egy hét távolléttel tüntetnék. erről ennyit. sebaj, úgyse a ferrarinak drukkolok. csakazértse.)