nick cave nagyon tud írni (is), de (nekem) csak apránként emészthető, mert iszonyú dús a szöveg, kellett már ez. délután a goethe-ben "új" német film másfél órában - spontán akciózom. szeretem ezeket a háromnyelvű előadásokat (németül beszél, angolul feliratozzák, magyarul meg duruzsol a fülembe a szinkrontolmács [lassú]. a legjobb nyelvtanulás és egyre többször tekerem le a fülhallgatón a hangerőt.) - s utána lassú vágtában (csurog a tetőablakon át a víz a nyakamba) vissza a menzába (jó az a jókai bableves, de az agyát játszó hivatali patkány kiüti a biztosítékot - szívem szerint én meg őt k.o.-znám-, a pincérek pedig kissé bunkók és nem szeretem, ha jobbról nyúlkálnak a tányérom után [hosszú műszak]), s miközben i. koma r.-t szívatja (én meg őt), t.-vel elmerülünk a biciklik tengerében... trekking, downhill, 350k-s teló, 24 küllős tripla falú felni, méretre gyártott országúti versenygépek. (én csak a városi kerekezés barátaival szeretném felvenni a ritmust) persze ezen a nyáron nem lesz hova menni. se rác, se szimpla. ne kerteljünk. talán majd strassbourg-ban?