régen éreztem már magam ennyire hülyének ahhoz, amit csinálok [csinálni kéne] igaz, hogy amit tegnap még nem, azt ma már egészen tűrhetően, node van még mit tanulni. pontosabban: csak tanulnivalót látok, akármerre nézek, s ez azért meglehetősen kétségbeejtő. persze i.-nek is igaza volt, amikor azt mondta délután, hogy majd fizetésnapkor térjünk erre vissza. ja, hogy a pénz nem boldogít? hát közlöm ezúton, hogy a hiánya sem.