nélhány nap kórház. 3 egység 0Rh+ zacskós leves után mintha javult volna a helyzet, bár a hematokritom nem biztos hogy így gondolja (oké-oké, azért 14-ről felküzdöttük egymást 29-re. szvsz folyt. köv.)

nem hívtam be senkit, érdekes volt kipróbálni, hogy bírok egyedül magammal meg a démonaimmal. nem túl jól. viszont az éjszakai rádiózás (amiről ezexerint nem szoktam le ily' kontextusban) eredményeként gazdagabb lettem sok-sok sz@r zenével, és okoskodással. konklúzió: hallgasson mindenki ker.rádiós éccakai beszélgetősöket, és placebó-ügyben lehúzhatjuk a rolót a rendelőkben. brave new world, yeah.

táppénz (kevesebb pénz rlz), persze az összes kibaszott embernek éppen most van baja, úgyhogy irány a munkahely így is. még jó, hogy a rendelőben nem kell most mennem még egy néhány napig. az baszna be csak igazán. ehelyett inkább hawaii, szánsájn, de legalább is igyexem normálisan kajálni, pihi van és filmek (mai termés: Ryan közlegény megmentése, és Almodóvartól a Tűsarok... kábé első félórája, mert aztán bealudtam rajta :)

Az Ildivel ugyan megbeszéltük a Sajtófotó-kiállítást vasárnapra (hmm, már erősen MA), de (természetesen) nem jelzett vissza semmit kedvesen érdeklődő sms-emre. kicsit unom a csajt. így saját terveim szerint módosítok: irány a szentistenpark, majd maimanó, és délutánra az odeonból valami jó. este meg még el kell mennem a ruháimért. (a sorrend persze változhat. és minden más is. mertugye fő a határozottság :))