... sometimes i wanna cry ...

[nosztalgiázom. gyötör az álmatlanság. reinkarnációs emlékfoszlányok furakszanak a látómezőmbe. összefolynak a nappalok és az éjszakák. jó nekem. neked is jó kedves? indulni kéne a rádióba.]


zúzott ablakok közt süvítő
rideg szélroham után üdítő
csend csap le s betakargat
homályból szőtt szürke lepel.

vakon kergetődző fényjárta por
apró árnyék suhan, a sitt alól
nesz hallik, a vakolat pereg,
üres ez az otthon, letűnt büszkeség.

emlékszik a megvakult ablakszem
fény járta át megannyi családi ünnepen
gyereksereg lehellete rajzolt rá,
jégvirágot üzent hideg hajnalokon.

látta, hogy született sok nemzedék,
majd elmúltak keservesen, kotorék
kor küszöbén csavargó bombaszilánk
törte derékba álmait, tanúja a mának.