remember

vannak pillanatok, melyekre az ember (oké, legyen csak afféle antropomorf sejtcsoportosulás mint én, hiszen) örökké emlékezik. [egyetlen lehetséges út van: az emlékezés] egy-egy találkozás, egy film, a tavasz (-nyár-ősz-tél) tizenhét (vagy több/kevesebb) pillanata, egy kép, egy benyomás, egy hangulat. emlékszem a szabadság-hegyi folyosókra, amikor elvették a frissen vásárolt similabdámat, vagy amikor nem volt hely a fiúszobában és egy éjszakára a lányok közé tettek be. pszichoszexuális fejlődésem sarkalatos éjszakája volt. emlékszem cs. fekete lakkcipőjének orrára, amikor megrúgott másodikban. csillagokat láttam de hiába, szerelmesek voltunk (azóta talán biológus lett belőle?). emlékszem a délutánra, amikor megtudtam, hogy felvettek az akg-ba (üvöltöttem). emlékszem egy villanásra, s aztán ahogy g. nem engedi, hogy megmozdítsanak a roncsban. nem fájt semmi, csak a vér áztatta hűvösen üvegcserepek-borította ruhámat. emlékszem a pénteki előadásra, amiről félidőben kimentem amikor az előadó a ’survival of fittest’-elvet kezdte fejtegetni. előző nap halt meg apám. (utólag azt is tudom, hogy akkor kb. g.-vel törtük a fejünket az izabella utcai posta előtt, hogy hova is menjünk ebédelni) emlékszem a. első csókjára. puha volt és finom sárgadinnyés- orbitízű (szeretem a sárgadinnyét). emlékszem az első munkaszerződésre, melyet aláírtam. büszke voltam és hitetlen, szandálban feszítettem (a cég már régen megszűnt, a szandál még bírja). emlékszem az i.-vel való első beszélgetésre. azóta se szeretem a töktortát. emlékszem az első pillanatra a szentföldön. balzsamos volt a hajnal és megcsapott a szabadság szele. (azóta se ereszt) s emlékszem az első alkalomra, amikor ledoktoruraztak. nem fogadtam el a borítékot, de megéreztem, milyen lehet i.stent játszani. önkritika nélkül nem szabad.

mellesleg i. örült a bagolynak (olyan csillagszemű, mint ő – de persze ezek mindig csak utólag jutnak eszembe), én pedig neki. csíkos pólóért cserébe zenékkel szolgálok (és vétek a zenekiadók ellen ismét. sorry.) a mai filmtermés: k-pax és a philadelphia. konklúzió: szeptembertől irány vissza a kórházba.
alku nélkül. no doubt.