szabadon

hánykolódós hülyeálmodós (zavar a térben, az időben, a létben) éjszakai short cut után reggelire megint valami idétlen f@szsággal kábítom magam a tv-ből (beszélő kutya csodacsínytevései (lapos, gagyi poénok, átlátható dramaturgia, szemétrevaló dialógusok (???)), sajtos kifli olivás margarinnal ágyazott feketeszeder lekvárral (korábban persze áfonyalé), külsődleges vörös-behatás (after reload-time), néma csend, csak a hűtő lámpája mered rám egykedvűen-hidegen. n.-től rövid check-in e-mail, nincsenek kérdések, válaszon miért törjem magam? (another lifestyle, an other life. style?) közös pontok híján borítsa a feledés szürkületi zónája az elmúlt buta időket, hamvvedrül szolgáljanak lefutott s végigkísért kilométerek. (már nem vagyok szomjas) sorsdöntő csomóponthoz érkezni vélném magam, ha nem tudnám, hogy az egész élet egy nagy csomópont - sorsok nélkül, ál-döntésekkel, erőpozícióból. mégis, várok. tapsra, térre, vérre. szabadon (mégha kényszerülte is), mintegy lebegő figyelemmel, lustán [garfield a mi erősségünk]. ommmmm...