blood, sweat and tears

ha jól számolom (s miért is ne), fél éven belül most volt az ötödik trafóm. 10 egység leves, s a helyzet változatlan. na ez is egy élet.
[taxi: 1.700,- fene a jószívemet.]
ismét eltelt egy hónap, ismét fizethetem a bérleti díjat (csak hogy rögzítsük a jelent: 64.500.- júliusra). a következő lesz a húzósabb hiszen két hétig ketten voltunk. legalább tudni fogom, mire számítsak, ha egyszer mégis. [a közeljövőben no way]

/mindezt megelőzte a reggeli vérválasztás-procedúra. röpke másfélórás
sorbanállás (s csendes anyázás) után ("ebben a szájbabaszott országban
a protekció is csak arra elég, hogy beálhass egy végtelen sorba" -/me)
szólt é., hogy "legközelebb kiabálj, ha megérkeztél!". na ezt is a kisujjamból
kellett volna kiszopni. nyilván. (egyszer x. barátosném anyjához mentünk a
szájsebészetre némi bölcsességfog-húzásra -
[tejóég az a lány a fehérköpenyben a hosszú vörös hajával...] -
van a pofabőrégésnek egy szintje ami részemről nem bevállalós (ha nem muszáj).
ahogyan néznek rád, s morognak a bajszuk alatt félhangosan az öreglányok,
amikor beelőzöd őket szendén-lazán.) hát ma is tanultam valamit./

a.-val vacsoráztunk a duplában (hideg meggyleves és rántott padlizsán), és alkottuk a stratégiát pszieszta-ügyben. a lelkesedés megvan, persze ez (ezen a szinten) mondhatni permanens.

imádom a bulvárpszichológiát...

Akasszuk fel, könyörgöm, akasszuk fel!