radioheads

ebben a rohadt melegben a stúdió mint egy gőzkatlan. ízhatás-fokozóként néha egy fülest is a fejünkre csaptunk (kedves betelefonálók, köszi utólag is), a zeneszünetekben viszont ventillált a tor. előtte-utána hívtam i.-t, nyomottnak tűnt, de kedves volt.
[fehér száraz, fehér száraz, jövő hét! jövő hét? - horgonyzom az infót]
utána demonstratíve irány az egyszerű, de zéró tolerancia a tömeggel szemben, így el. a biciklizésből végül srác lett, s ha x. nem is volt ott, de szofitól sikerült elköszönni. jó utat, körömollót, uzit ne a kézipoggyászba csomagold!

(ezúton szeretném megköszönni a margit-híd budai hídfőjénél gondosan éjszakai locsolást végző kertészetipari szakalkalmazottak fenomenális öntöző-beállítását. az első kettőt, mint mission impossible-like akadályt simán vettük a paripával, a harmadik azonban elsöprő erővel telibe oldalazott. 25 celsiust mértünk léghőmérsékletileg. üdítőleg hatott.)

később a negyed kettes gyros-szerelvény az ötös vágányra érkezett, így kénytelen-kelletlen inkorporatíve elbántunk egymással.

holnap pedig egyeztetjük a leendő műsort a.-val és kis barátnőivel.

"A rádióban csak az hallatszik, aki a mikrofonba beszél." (de vajon a gyűrűmmel mi lesz??)