"ahogy a férfi megállt mellette, összeszorult a gyomra. mintha érezte volna, mi következik. csendes őszi este volt, állt az autója mellett és egy barátjával beszélgetett. segíthetek valamiben? - kérdezte a rájuk meredő borostásarcútól. dőlt belőle az olcsó bor bűze, látszott gyakorló alkoholista, s még nem kapta meg a teljes adagját. kezet nyújtott, bemutatkoztak egymásnak - egyik gyakran használt álnevét morogta ösztönösen -, s néhány mondatot váltottak. nem tudta eldönteni, mit akarhat tőlük ez az ember, zavart érzett, s a pánik kerülgette. ti zsidók vagytok? - kérdezte ekkor a részeg metszőn világító jégkék szemét rájukmeresztve, s felé mozdult. örökkévalóságnak tűnt a pillanat, régen elfeledett mozdulatsor villant be, s nem is gondolkozott, ahogy az első ütést bevitte. érezte, ahogy csontot ér az ökle, s pillanatokra rá a vércsíkot is meglátta a másik orránál, ahogy az lassan, kihagyó lélegzettel leomlott a földre. tökéletes találat."