hall of fame

ott áll az ember, aki azt hitte, túl sokat tud, hát ugrott.
ott áll az ember, akinek azt mondták kevés, s ugorjon.
ott áll az ember, akiről úgy tudták hazudik, hát nem volt más választása.
ott áll az ember, akiért nem sírt senki amikor ugrani készült.
ott áll az ember, akivel nem örült senki kiugrásakor.
ott áll az ember, aki ember maradt az embertelenségben, s később az emberek embertelenné nyílvánították.
[kakukktojás, ő szájába vette vadászpuskája csövét]
ott áll az ember, ki a tornyot építette. most mindenkinek emléktábla őrzi nevét, csak őt feledte a hálátlan utókor.

[micsoda íve volt a zuhanásoknak]
[s a lövés utáni csend]

most némán figyelik az embert, aki mássza légvártornyait törtetőn hágva képzelt csúcsokat, s szánják fogadásokat kötve zuhanó röppályája ívére.

3...2...1... egy újabb dal ér véget.