ptsd

múlt éjszaka aktuális munkához egy file-t keresve régi "naplómra" bukkantam ['99-'01] visszaolvasva izgalmas szembesülés volt akkori önmagammal, a letapadással amiben akkor tocsogtam (mocsárba húzó örvény), gondolatok, érzések, elfojtás robbanáspontig [megtörtént] tulajdonképpen egy hosszú szünetekkel tűzdelten éveken át írt levél volt i.-hez - amit persze sohase küldtem el neki, nem is az volt a célja. a kiírás, a szembesülés - átfordítás. nyomasztó hatása alól szabadulva (eső után elillanó harmatcsöppek) a munka szabaddá tesz, s jó tudni, hogy az is én voltam, s most itt vagyok - kontinuitás és a pusztulás után is vannak versek ['csak igazán] álmomban persze továbbéltem azt a történetet, s láttam egyik akkor lehetséges másik világomat. várakozás és vágyakozás fonták körbe, régi arcok, helyszínek s a valóság (itt és most) keveredtek, bogozhatatlan csomóját nem vágja szét senki kardja.

[a telefon viszont nem aludt, másik végén egy másik valóság.]