szóval ez egy ilyen elmaradós nap volt. indult reggel az elmaradt óráimmal (a helyi illetékes átsiklott fölötte a listáján, így nem szóltak a srácoknak. jövőhéten pótlás persze. persze?), majd délután nem jött össze a nyílászáró-szigetel(tet)és, ennek örömére viszont irány a dinamó, ha már egyszer a csütörtöki kiállítás (inkább performansz, akármi legyen is az) alkotója (művésze?) ma amolyen előfeszítő beszélgetésen vesz részt - mint azt napközben megtudom haverlánytól. hát, nem vett részt. fáradt volt. mindenesetre végighallgattam fotóssrác nem kissé szakadozott mondatait saját alkotómunkájáról, majd jött egy (még vágatlan) home video egy hajvágásról. és persze megint el lehet rajta gondolkozni, hogy úgy mégis mit értünk művészet alatt? nem mondom, hogy csak a hagyományos, galériában lógnak a képek a falon-típusú alkotás-bemutatást pártolnám, nem. (bár életem meghatározó élménye a rijksmuseum-ban rembrandt éjjeli őrjárata (valójában nappali a sztori, csak az idő homálya befedte) - ettől még fotók, fények, mozgóképek, szobrok (bel- és köztér egyaránt), design, látvány, interface velkám. de honnantól művészet az alkotás, s ki által nevezhető (nevezendő) annak? érvényes-e az alkotó önkényes öndefiníciója és önbesorolása? számít-e egyáltalán mindez valamit, vagy lényegesen relevánsabb (sőt, talán kizárólagos) a hatás-tetszés-öröm tengely mentén való befogadás? (értelmezni meg? ha más teszi: gondolta a fene. ha az alkotó maga: gondolná a fene.)
hát, nem tudom...

(mindenesetre a helyben bontott vörös lőrétől elbóbiskoltam néhány percet és képsort)