(szokott easy listening jóságok helyett nosztalgia perceket lövök. kezdésnek buddy holly everyday és be bop a lula, majd a queen bohemian rhapsody-ja után hamarosan érkezik a dandy warhols bohemian like you-ja és sheryl crow (naná, hogy g'n'r átirat sweet child of mine a big daddy-ből), no és a tegnapi szódás műsortervezgető megbeszélés emlékére a zombie is lefut a cranberriestől. és ki a kakukktojás?)

délután a 17-es megállója mellett elhúzó autóból mutálásközeli fiókhang süvöltött a várakozók közé: "meneküljetek, jön a világvége!" - egy pillanatra eszembe jutottak a heroikusra kódolt képsorok a tucat katasztrófafilmekből - ahogy megkövülten áll az ellhullásra szánt - éppenezért többnyire szimpatikusra hangolt - mellékszereplő, s bár a főhős mentené őt is, de képtelen megmozdulni. a kamera megpihen tágra zárt szeme bogarán, majd nagytotálban jöhetnek a pusztulás jelenetei. adrenalin nyakalós. szerintem.