gondoltam, konzumálok egy sort, cipő, nadrág kéne, könyvet is régen vásároltam (de szar is mr philips egyiptológusa, i.stenem. nagy csalódás a prága után, így jártam) - irányzékban a (bel((ebb))város), no meg a harmadsiker (vagy kétharmad kudarc, honnan nézzük ugye). szóval most akkor magamévá teszek némi j-pop alapokat egy kis ortodoxiával körítve (ízelitőt már a chagall előtt üldögélve szemeltem, mentás jegesteát (korrekt) és hosszúkávét (tré) szopogatva) - jóleszez. egyébként meg az én qrvaanyámat, hogy ilyen lehetetlen méretekkel merek létezni. akivel meg varrat(ha)tam volna, orvul meghalt néhány hónapja, erre is rábasztam. ja, autóval a hajós utcában és környékén kóvályogni és belepöfögni a teámba nem szexi. csak úgy szólok.

jó, akkor 10, 15 és 20%-os kezdőrészlettel 72 és 100 hónapos futamidőre nyomtassuk az ajánlatokat, ha kérhetném. aztán majd telefonálok, mert vannak ilyen-olyan kapcsolatok, és majd még ráígértetek (vagy alá? hogyisvanez?) és akkor végülis mennyiért is számítják be? 500k??? köszöntem szépen, viszon'látás. vagy talán mégis, mert ha esetleg még... aha, és akkor úgy jó lesz, persze.

(mert ilyen qrva nagyvonalúak vagyunk, születésnapra gyémánt és autó. kerek 56 - tiszta néni-kor.)

... és meglepően rosszul viselem, amikor azt látom, hogy ténylegesen villanypásztorként használják a tv-t a gyereknél. nézze csak, addig is csöndben lesz. bazmeg, nem kötelező gyereket szülni, hüjepicsa.

no, kérem alássan. én meg csak tekerek, d. pedig bánatos szemekkel pillog rám, de egy kurva vagyok, megcsalom. többnyire a szeme láttára.

a bringás lányok tényleg szebbek. respect 2 yellow zebra.
meg az eklektikában összeverődve később. mondjuk én négy korsó sörrel nemhogy biciklizni, felkelni sem tudnék. de nem is akarnék/mernék. ellenberger.

ma pedig ahogy ültem egy kibaszott autómosatási felkérés miatt egy végeláthatatlan dugóban, teljesen hihetetlennek tűnt, hogy ennyi ember képes nap-nap után erre pazarolni az idejét. éljenek a szabadságjogok. mélyen (a) fű alatt - ha ezzel jár.

(az a baj az ún. betegséggel (ami ugye erősít, ha...), hogy kényes paradoxont épít: egyfelől olyan nyugalomra tanít, melyből szemlélve mások idegessége és agressziója valamiféle távolságtartó kiváncsisággal elegy borzongató érdektelenséggel bíró bazári látványosság, másfelől hihetetlen feszültséggel tölt el az ilyes' (és egyéb, bármilyen) ostobaságot illetően)

(nyugi! csalán-mennykő reláció. vagymi.)

a holnapra való tekintettel be kellett, hogy szerezzek egy esőpelerint (ha más nem, jó lesz az autóba üléshuzatnak, netán hosszított ujjnélküli ún. láthatósági mellény. vagy papucs orrán pamutbojt), s ha már, akkor matrózpólót is. leadnivaló nagy nehezen - szokásos nehézkes nekikészülődés, majd az írás flow-ja - elkészítve, postázva, szemernyi kétség, ámde. már csak egy gyémánt (arany) vásárlási utalvány és némi magyar ékezetes fontkészlet-betárazás hibádzik. hadd maradjon a jövő hétre is ez-az.

hogy kéne-e újrakezdeni (folytatni netán), amikor az eltelt hónapok szinte mindent megváltoztattak? akár miért is ne - mondanivaló híján (mert amiről régebben úgy, az mára viccnek is kevés, erőltetni meg - csak hogy legyen - mondhatni fölös), node. a valaha olvasottak elrongyoltak, magam öröme így ez.

megint egy haláleset húz(ott) ki a magamkeverte pácból (ínycsiklandó volt), lelkiismeretfurdalás most sem gyötör, ibook-ba pötyögök, régiúj kisautót de főleg biciklit hajtok (meg a vérem) és szabadkúszok hangzatosan.

néha egy-egy fogóba ragadt egér sivalkodik a konyhában. érdeklődve nézem hogy szenved.ki.